Szerző Téma: A 4. biológiai természettörvény  (Megtekintve 2529 alkalommal)

Arslycus

  • Új tag
  • *
  • Hozzászólások: 4
    • Profil megtekintése
    • E-mail
A 4. biológiai természettörvény
« Dátum: 2016.Március.13, 22:26:52 »
Sziasztok!

Szeretnék feltenni pár kérdést, melyekre már régóta keresem a választ nem sok sikerrel.

A GNM szerint mi a helyzet Semmelweis Ignác felfedezésével a gyermekágyi láz vonatkozásában? Ezek szerint mégis vannak olyan baktériumok, melyek kórokozók, vagy valami más a magyarázat arra, hogy sikerült a gyermekágyi halálozási arányt drámaian csökkentenie.

Mi a helyzet az olyan fertőzőnek mondott betegségekkel, mint a pestis vagy a lepra?

A mikróbák működésével kapcsolatos a 3. kérdésem is. Mi a helyzet a vérmérgezéssel (szepszissel) ?
Az orvosok itt is a csúnya, gonosz baktériumokat okolják. Illetve úgy gondolják, hogy a baktériumok toxinjai is felelősek a kialakulásáért. Jellemzően vérmérgezéssel ijesztgetik a betegeket, sajnos az egyik ismerősömnek a lábát is levágták a szepszis elkerülése érdekében. Vajon ez az egész dolog csak egy újabb félreértés az akadémikus orvoslás részéről?

Előre is köszönöm a válaszokat.

Vesa

  • Administrator
  • Oszlopos tag
  • ***
  • Hozzászólások: 1071
    • Profil megtekintése
    • 2esely.hu
    • E-mail
Re:A 4. biológiai természettörvény
« Válasz #1 Dátum: 2016.Március.18, 07:44:35 »
Kedves Arslycus!

A vérmérgezés minden bizonnyal úgy működik, ahogy azt az orvosok gondolják. Normál körülmények között ugyanis nem kerül genny a vérbe, hanem az a külvilágba ürül, vagy a nyirokrendszer takarítja el. Egyik esetben sem okoz problémát.
A szepszis ahhoz hasonló katasztrófa, mint amikor a gyomor bevérzik, vagy az epehólyag kilyukad. Tehát egy krízis helyzet, amit meg kell előzni, vagy orvosi eszközökkel kezelni. Az más kérdés, hogy addig, amíg eljut a beteg a krízisig, mit tesznek...
Az életveszélyes állapotok többnyire függő gyógyuláskor alakulnak ki, amit a GNM-es egészségügy időben észrevenne és megszüntetne.

Azokra a kérdésekre, amiket a fertőzésekről feltettél, nem tudok fekete-fehér választ adni.
Egyrészt, Dr. Hamernek vannak olyan kijelentései, amiket pontosan értelmezni csak az Ő háttértudásával lehetne. Ezért sokan félreértelmezik.
Másrészt Ő maga is azt hangsúlyozza, hogy a Germán Gyógytudomány nincs befejezve. Kutatni kellene, de a kutatást más szellemben kellene végezni, mint amiben a jelenlegi orvosi kutatások folynak.
Én magam megpróbálom a józan paraszt eszemmel megválaszolni azokat a kérdéseket, amikre nem találtam eddig választ. Ráadásul úgy, hogy közben feltételezem azt is, hogy azért az akadémikus orvosi kutatásoknak is van igazsága a részleteket tekintve.

A járványoknál pl. Dr. Hamer azt állítja, hogy mindig egy kollektíven elszenvedett konfliktus áll mögöttük. Ezért tör ki gyakran a TBC járvány háborúk után. Én azonban nem hinném (lehet, hogy tévedek), hogy anélkül próbáltak volna a középkorban közkutakat megfertőzni pestissel vagy kolerával, hogy annak kézzelfogható eredménye lett volna. A tapasztalat (az írott történelem szerint) az volt, hogy ezzel sikerült egy-egy faluban járványt előidézni. Azonban van még két dolog, ami lényeges része a történetnek:
1. Ennek a falunak a népe háborús helyzetben élt, tehát nyilvánvalóan benne volt egy kollektív konfliktusban.
2. A kollektív konfliktus és a fertőzés dacára, az emberek 20-30%-a halt bele csupán a betegségbe, és sokan meg sem betegedtek.

Tehát egyrészt a betegek életében ott volt a kollektív trauma, másrészt a kórokozó nem az egyedüli tényezője volt a betegség keletkezésének, hisz ha így lett volna, akkor nem maradt volna egészséges ember a faluban.

Dr. Lenkei Gábor említi az egyik előadásában, hogy kutatóorvosként, amikor a sejtek megfertőződésének mechanizmusát vizsgálta, felmerült benne, vajon az egészséges sejtek megfertőződhetnek-e vírussal? És rájött, hogy erre nem volt válasz, és azóta sem foglalkozott vele a tudomány érdemben. Ő viszont meg van győződve, hogy a válasz "nem".

Tehát, ha léteznek is olyan mikroorganizmusok, amik elősegíthetik egy-egy betegség kialakulását, azok önmagukban nem elegendőek hozzá.
A fertőződés elmélete Pasteur-től ered. Szokták emlegetni Bécampot, aki merőben másként gondolkodott, de azt kevesebben tudják, hogy Pasteur, halála előtt visszavonta összes tanítását.
A kutatások és az orvosi gyakorlat ennek ellenére az Ő elvein alapul. Szövevényes elméleteket dolgoztak ki, amelyeknek az alapjairól nem lehet tudni, hogy melyek a tények, és melyek a kitalációk. Mindenesetre az elgondolkodtató, hogy a közelmúltban megismételtek kb. 100 dokumentált orvosi kísérletet (amelyek részét képezik az orvostudomány alapjainak), és több, mint 30%-uk nem azt az eredményt adta, amit a dokumentáció állított.

A saját véleményem az, hogy olyan esetekben, amikor valaki helyreállítási fázisba, vagy függő gyógyulás állapotában van, előfordulhat, hogy ismerősei révén olyan, eddig ismeretlen mikroorganizmusok kerülnek a szervezetébe, amik "jobban besegítenek a gyógyulásba", mint ahogy a szervezet számított rá. Ez magyarázná azt, hogy pl. a gyermekbetegségeknél (vagy "fertőzéseknél") miért van az, hogy Hamer doktor talált az ÉBK-nak megfelelő konfliktust a betegnél, ugyanakkor a "kórokozó-hoz" tipikus betegséglefolyás társul. Mint pl. a gyermekbetegségeknél, ahol pontosan kiszámítható a lappangási idő, és a gyógyulás hossza.
Ez magyarázná azt is, hogy miért szerez "védettséget" a szervezet egy gyermekbetegség után az adott kórokozóval szemben. Azért, mert megtanulta használni azt a mikroorganizmust. Így azt, amelyik bárányhimlőt okozott, nem irtja ki, hanem később az övsömör kialakításához használja fel, ha el kell tüntetni egy "bemocskolódott" bőrfelületet.
"A bölcsesség akkor kezdődik, amikor a vágy, hogy megértsd a játékot nagyobbá válik, mint az a vágy, hogy játssz."
Dennis H. Stephens

Arslycus

  • Új tag
  • *
  • Hozzászólások: 4
    • Profil megtekintése
    • E-mail
Re:A 4. biológiai természettörvény
« Válasz #2 Dátum: 2016.Március.24, 11:29:00 »
Köszönöm szépen a kimerítő választ.